Szentendre az otthonom lett, és a jövőmet is ebben a városban képzelem el. Olyan hely ez, a színeivel, a hangulatával és persze az infrastruktúrájával együtt, ahol örömmel látnám a gyerekeimet felnőni.
1999 óta élek Szentendrén, s mivel ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit a református gimnázium is, annak én magam is a tanulója lettem.
Pillanatok alatt megszerettem a várost, hiszen barátokat is hamar találtam. Hetedikes koromban Offline Band néven együttest alapítottunk – mivel a zeneiskolában dobolni tanultam, én lettem a dobos –, s mindez annyira összekovácsolt bennünket, hogy mind a mai napig szoros barátság fűz bennünket egymáshoz.
Édesapám útjára lépve jelentkeztem turizmus-vendéglátás szakra, amiről aztán beigazolódott, hogy ez az az irány, ami közel áll a szívemhez. Szeretek emberekkel foglalkozni, és olyan munkát végezni, amely által a fiatalok életére hatással lehetek.
Az Offline Centerben ötvöződött a szakmám és a hivatástudatom.
2016 szeptemberében indítottuk el a város családbarát közösségi terét, amellyel az elsődleges célunk az volt, hogy a helyi fiataloknak egy biztonságos, otthonos és mégis vonzó környezetet teremtsünk. Ami számomra mindebben kiemelten fontos, hogy olyan értékeket mutassunk a felnövekvő generációknak, melyek később, a felnőtt életükben is a segítségükre lesznek. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokukban ott az igény, hogy beszélhessenek és meghallgassák őket. Így nálunk a programokon, a pingpong- és csocsóasztalon túl – ha kimondva nem is, de – ugyanolyan húzóerők azok az emberek, akik a pult mögött állnak. Ők azok, akik a figyelmükkel és jelenlétükkel egy biztonságos teret tartanak a hozzánk betérő gyerekek számára. Mindezen túl pedig örömmel tapasztaljuk, hogy a baráti társaságok vonzereje még mindig erősebb, mint a technikáé, hiszen ma már bármikor tudnának online is kapcsolatot tartani egymással, mégis eljönnek az Offline-ba, ahol a személyes találkozásaiknak ereje, értéke és súlya van.
Szentendre az otthonom lett, és a jövőmet is ebben a városban képzelem el. Olyan hely ez, a színeivel, a hangulatával és persze az infrastruktúrájával együtt, ahol örömmel látnám a gyerekeimet felnőni.
