“Szentendre az életterem. Olyan, mintha a lakásom lenne, mert ha kint vagyok is azt érzem, otthon vagyok. Mintha csak a képzeletem teremtette volna meg ezt…
“Szentendre olyan barátokat adott, akik nélkül elvesznénk.” Sándor: Mi nem vagyunk “ős” szentendreiek, csak huszonhat éve élünk a városban. Györgyi: Viszont a gyerekeink ide születtek, ők…
„Szentendre 1978 nyarától élt álomvárosként a képzeletemben, amikor is elsőéves egyetemistaként a Skanzenben tölthettem a gyakorlatomat. Azt éreztem, hogy mindig is egy ilyen komfortos, kisvárosi…
“A Szamárhegy életem egyik meghatározó helyszíne lett, hiszen itt váltam szülővé. A várost a gyerekeim szemén keresztül ismerhettem meg, és gyökereket a gyerekeim, és mások…
“Szentendre számomra az embereket, a velük való találkozásokat jelenti.” Nehéz közhelyek nélkül megfogalmazni a lakóhelyhez való kötődés érzését. Több mint negyven éve élek a városban,…
“Én azt hiszem, a Dalmát pince működtetésével elvégeztem azt, amit egy embernek érdemes megtennie az életében – kisközösséget építettem, s közben megmutattam, hogyan lehet nyitottan…
„Szentendre nekem a „nullás kilométerkő”. Nagymamám és a nővére még kisiskolások voltak, amikor dédapám Hatvan mellől Szentendrére költöztette a családot. Az én első szentendrei emlékeim…
„Szentendre a mindenem, a vérem.” Soha nem szoktam kérkedni ezzel, vagy privilégiumokat kérni azért, mert szentendrei vagyok, egyszerűen csak büszke vagyok arra, hogy a családomat…
„Szentendre egy hatalmas olvasztótégely, és ettől olyan elképesztően izgalmas és inspiráló.” 1994-ben, menyasszonyként kerültem Szentendrére. Főiskolásként kezdtem a Vujicsics Tihamér Zeneiskolában tanítani. Mi választottuk ezt…
„Hálás vagyok, amiért mára Szentendre ad otthont a családomnak, és a munkámnak is.” A Nógrád megyei Szentkúton születtünk, én is, a férjem is, s évekkel…